English
Español
Français
German
Polski
Magyar
Khust, UKRAJNA
Khust város Nyugat-Ukrajna Zakkarpatia régiójában. A második világháború ideje alatt ez a terület magyar megszállás alatt állt.1944-ben helyi rendőrökből, falubeliekből és együttműködő zsidókból bizottságot hívtak össze. Feladatuk a zsinagógánál a zsidók összeírása, vagyonuk elkobzása és azok értékének megbecslése volt, továbbá az, hogy leltárt készítsenek a zsidók otthonairól. Ezt követően átadták a zsidókat a Gestapónak és a magyar csendőröknek, akik gettóba terelték őket. 6000 környékbeli zsidót gyűjtöttek itt össze, és fogtak kényszermunkára. Közülük 200-an vesztették életüket a gettóban, akiket a zsidó temetőben temettek el. Az életben maradtakat közel egy hónapig a gettóban tartották téglagyárakba szállításuk előtt. Ott átkutatták őket, majd a khusti állomásról Auschwitzba lettek deportálva 1944 késő tavaszára Khust „Judenrein“ lett.
Iossyp, szül. 1930, a khusti házában. © Sabina Caputo / Yahad-In Unum
Szószedet
Leventék
1921-ben létrehozott magyar paramilitáris szervezet. A 12 és 21 év közöttieknek kötelezően csatlakozniuk kellett, és részt kellett venniük a katonai kiképzésben. A kiképzés a fizikai gyakorlatokon kívül vallási és morális oktatást is magába foglalt.
Kérdések
Történelmi jegyzetek
A zsidók a 18. század közepén kezdtek el letelepedni Khustba. A 19. század közepére Magyarország legnagyobb és legjelentősebb zsidó közösségévé vált. 1941-ben a 21000 lakosból több, mint 6000 volt zsidó.
A két világháború között, a város legtöbb üzlete zsidó tulajdonban volt, ugyanúgy, ahogy a bankok, gyárak és lisztmalmok. Voltak zsidó orvosok, gyógyszerészek, ügyvédek. Néhányan közülük a városi tanácsban is jelen voltak.
A második világháború kitörése után Magyarországon megerősödött az antiszemitizmus. Khust már korán áldozatul esett a modern antiszemitizmusnak, mikor is 1939 márciusában magyar fennhatóság alá került.
Az egykori magyar csendőrség. © Sabina Caputo / Yahad-In Unum
A téglagyárak közelében, ahonnan a zsidókat Auschwitzba deportálták. © Sabina Caputo / Yahad-In Unum
A zsidó temető bejárata. © Sabina Caputo / Yahad-In Unum
A zsidó temető. © Sabina Caputo / Yahad-In Unum
Zsinagóga. © Sabina Caputo / Yahad-In Unum
Források/Archívumok
Szovjet archívumok
“Mindenkit kivétel nélkül a gettóba tereltek, nőket, időseket, gyerekeket egyaránt. Körülbelül 6000 embert gyűjtöttek így össze. Nem kell mondani, hogy ilyen sok ember koncentrálása ilyen kis helyre, élhetetlen életkörülményeket teremt. Egy ház, ami anno 3-4 embernek adott otthont, azaz egy családnak, hirtelen 40 ember otthonává vált. Ilyen esetekben egy egészséges férfinek, mint nekem, kint, a szabad ég alatt kellett aludnia.
A gettóba koncentrált népesség rossz és kevés ételt kapott. Mint mások, én is napi két adag ételt kaptam, ami 200 g kenyérből és egy liter híg levesből állt, amiben volt egy kis liszt és egy pár gramm olaj. Az alatt az öt hét alatt, amit a gettóban töltöttem (április 15-től május 5-ig), kb. 200 ember halt meg. Mi magunk temettük el a holttesteket rendőri felügyelet mellett a zsidó temetőben.”
[Lyudvig Noyevich Enguelman tanúvallomása a Rendkívüli Bizottságnak. GARF 7021-62-8, pp. 24-27]
Fényképek
A YIU csapata P. Iossyppal
Iossyp a Yahad – In Unum csapatának ad tanúvallomást a házában. © Sabina Caputo / Yahad-In-Unum
Iossyp elvezeti a Yahad – In Unum csapatát az egykori gettó területére. © Sabina Caputo / Yahad-In-Unum
Az egykori gettó, ahol 6000 zsidót gyűjtöttek össze 1944-ben. © Sabina Caputo / Yahad-In-Unum
Egy volt zsidó családi ház. A zsidó családot Iossyp vitte a gettóba. © Sabina Caputo / Yahad-In-Unum